2011. április 27., szerda

A fekete áfonya

A fekete áfonya cserje Észak-Európából származik, ahol erdők szélén, középhegységekben, vadon él.  Nyugat-Ázsia területén és Észak-Amerikában, a Sziklás-hegységben is előfordul. Magyarországon a bükkösökben honos, bogyó termése júliustól szeptemberig érik. Az orvostudomány a XVI. századtól említi, jelen korunkban a szem, az érrendszer rendellenességeire és a diabétesz gyógyítására is használják. Az érett gyümölcs fő hatóanyaga a mirtillin néven ismert flavonoid, amely kitűnő antioxidáns, ennek révén a szabad gyökök néven ismert molekulák által károsodott sejtek regenerálódhatnak.
Védő hatásuk van a rákkal és a szív-és érrendszeri betegségekkel szemben. Az áfonya gyümölcssavakat, cukrot, pektint és számos vitamint tartalmaz. Magas a kálium tartalma, tartalmaz továbbá kálciumot, vasat, magnéziumot, mangánt, cinket, ként, foszfort. Baktériumölő hatással is rendelkezik, a szembetegségek gyógyítására használt gyógyszerek alapanyaga, mivel a szem fényérzékeny részét segíti alkalmazkodni a fényhez és a sötétséghez. Sokszor alkalmazták farkasvakság megszüntetésére vagy erős fény okozta látászavar ellen. A hajszálereket erősítő képessége elősegíti a szem vérellátását, csökkenti a szembevérzést.
A fekete áfonya leveleinek vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó, köhögéscsillapító hatásai vannak. A leveleket teának elkészítve a termést frissen, vagy szárítva teaként vagy gyógypálinkának elkészítve fogínygyulladás, gyomorbajok, epeproblémák esetén isszák.
A gyümölcs kedvelt lekvár, gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője. A vadak elkészítésénél, vagy akár a rántott sajtnál nélkülözhetetlen kompót, mártás, vagy dzsem formájában.

Összegzésképpen tehát nagyon egészséges alapanyag, amit bátran használjunk főzés és sütés során. Jó tudni, hogy nem csupán finom, hanem egészséges is.

2011. április 21., csütörtök

Halat minden mennyiségben, avagy a halolaj nélkülözhetetlensége

A helyes táplálkozás az egészséges alapanyagoknál kezdődik, de mi van akkor, ha az alapanyagok nem elegendőek ahhoz, hogy  a szervezetünknek szükséges minden anyag a rendelkezésünkre álljon? Nos, nem kell megijednünk, hiszen léteznek étrend-kiegészítők. A Nutrilab étrend-kiegészítő termékek forgalmazóját, Anikót kérdezem.

Első kérdésem, hogy divat, vagy valóban szükséges a mindennapi táplálkozás mellett étrend-kiegészítők fogyasztására?
Mindkettőben van igazság. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a szükség hozta divatba, hiszen ahogy az idősebb korosztály szokta mondogatni, hogy semmi nem olyan, mint régen. Gondoljunk csak a legutóbbi japán katasztrófára, vagy nem is kell messzire menni, volt itt vörös iszap katasztrófa is. A természetben lévő körforgások miatt több káros anyaggal kell megküzdenie a szervezetnek, mint az iparosodás előtt. De a mozgásszegényebb életmódot is említhetném, a régi időkben friss levegőn vágták a fát a fűtéshez, most meg egy gombnyomás a fűtés, vagy még az sem, zsírégetés nélkül. Így ez generált automatikusan egy szükséget.
Tulajdonképpen mit is jelent az étrend-kiegészítő?
Az étrend-kiegészítő egy mesterséges szó az angol "food supplement" magyar fordítása. 2004-től az EU-s szabályozás van érvényben, tehát két kategória létezik: gyógyszer és étrend-kiegészítő, vagy táplálék-kiegészítő (ez utóbbi kettő ugyanaz). A gyógyhatású termék kategória idén áprilistól végleg megszűnik.
Az étrend-kiegészítők egy nagy kalap, amibe sok minden beletartozik?
Pontosan. És ez a kalap veszélyeket is rejt magában, emiatt fontos a tudatos vásárlás. Tapasztalatom szerint az orvosok, gyógyszerészek nagy része cinikus ezzel a területtel kapcsolatban és ennek negatív következménye, hogy a beteg szinte egyedül marad a választásban, internetről szerzi be az információit, öngyógyításba kezd. A cinizmus egyrészt abból ered, hogy sokszor az orvosnál csapódik le a rosszul megválasztott készítmény következménye, de az új dolgok befogadása is idő és kíséri egyfajta szkepticizmus. Gondoljunk csak a Béres cseppekre.
Mi az, amit tanácsolni tudsz a vásárláskor?
Első, hogy óvakodjunk a túlzott ígéretektől. Mivel az étrend-kiegészítőkben lévő hatóanyag koncentráció alacsony, így látványos hatás kevés esetben várható, ezek tulajdonképpen élelmiszernek minősülnek. Tehát  a tudatos, hosszú távú fogyasztás vezet eredményre. A második, az a származási hely. Ezt szintén nagyon fontos tisztázni, fontos az alapanyagok visszakövethetősége is. Sok forgalmazó a honlapján tünteti fel ezeket az adatokat. Harmadik a magas ár, viccesen úgy fogalmaznék, hogy egy bicikli áráért eladni egy tablettát kicsit túlzás, bár van, akinek sikerül.
Tudnál konkrét példát mondani arra, amikor szükségesnek tartod az étrend-kiegészítők fogyasztását?
Mivel a dunai hajósok ideje lejárt, és a magyar nép csak ünnepek táján fogyaszt halat, így fontos a pótlása.  Az ÁNTSZ ajánlása, hogy heti egy alkalommal szükség van halétel fogyasztására (ebből is inkább a tengeri hal a javasolt, mint a folyami). Hát őszintén, ki az aki elmondhatja magáról, hogy ezt rendszeresen teszi? A halolajban található telítetlen zsírsavak olyan összetett védelmi folyamatokban segítenek, ami egyedülálló. És mi nem élünk vele, mint az eszkimók. Ez egy tipikusan olyan eset amikor külsőleg be kell vinni a szervezetbe,  mert az életmódunk sajnos eltér attól, ami egészséges lenne.
Ez egyfajta prevenció?
Pontosan, olyan mint az életbiztosítás: fizetjük fizetjük, és a végén élvezzük igazán a hasznát. Ismerek egy hölgyet (Franciaországban él) aki hatvan éves korától orvos ajánlására rendszeresen fogyaszt tengeri halakat és mellé halolajat kapszulában. Most hetven év körüli és a jó egészségét állítása szerint annak köszönheti, hogy be tudta építeni a halat az étrendjébe. Családja genetikailag izületi betegségekre hajlamos.
Ezek szerint érdemes ezen a szokáson tudatosan változtatni, és több halat fogyasztani?
Igen, még több halételt a blogodra!
Köszönöm a beszélgetést és minden jót kívánok!
Halolajról bővebben a www.nutrilab.hu weboldalon.


2011. április 11., hétfő

Díjat kaptam!


Az a megtiszteltetés ért, hogy a Vidéki otthon szerzője eme díjjal lepett meg engem, melyet ezúton hálás köszönettel elfogadok, és a szabályok szerint tovább is adom:
Csiperkének - aki egy gasztroblogger,
Rebekának - fiatal és ígéretes művésznek,
és a http://jobbulast.com/  - orvosának, akivel interjút is készítettem.
A díjhoz szabályok is tartoznak. Ezek a következők:
- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
- Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

2011. április 4., hétfő

Korhelyleves

Hozzávalók:
30 dkg savanyú káposzta,
10 dkg szalonna,
10 dkg füstölt kolbász,
1 fej vöröshagyma,
3 gerezd fokhagyma,
1/3 db húsleveskocka,
1 db babérlevél,
őrölt bors,
őrölt kömény,
2 dl tejföl,
2 evőkanál fűszerpaprika,
2 evőkanál liszt.
Elkészítése:
A hagymát apróra vágjuk fel, a fokhagymát reszeljük le vagy zúzzuk össze, a szalonna zsírjában pirítsuk meg, szórjuk meg a fűszerpaprikával, forgassuk bele a savanyú káposztát, a kolbászt, a szalonnát és engedjük fel 1 liter vízzel. Adjuk hozzá a húsleveskocka darabját, az őrölt köményt, az őrölt borsot és fél órát főzzük. Végül a tejfölös habarással sűrűsítsük be.

Jó étvágyat!