A mediterrán diéta, interjú a háziorvosblog szerzőjével

 A saját bloglistámon szereplő - általam nagyra becsült - blogok szerzőit faggatom arról, amihez igazán értenek. Ma a Háziorvosblog íróját, egy háziorvost kérdezem egy speciális témáról, a diétáról.
 
Először is köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásomat. Akik csodálkoznak, azoknak mondjuk el, hogy mit is keres tulajdonképpen egy háziorvos egy főzős blogon?
Addig jó, míg a receptjeinket egy ilyen blogról szerezzük, minthogy a háziorvosi rendelőben kelljen ücsörögnünk érte.
Orvosként szakmailag mikor tartod indokoltnak, illetve fontosnak a diétát? 
Kicsit tág fogalom az hogy „diéta”, hiszen diétát tart egy lisztérzékeny is, pedig nem akar fogyni. A diéta önmagában csak speciális étrendet jelent. Ebben az értelemben van diéta vesebetegeknek, köszvényeseknek, tejérzékenyeknek, és így tovább. A köznapi értelemben vett diéta ugyebár a fogyást célozza meg. Erre a legbámulatosabb étrendeket és elméleteket találják manapság ki, mondhatni iparággá nőtte ki magát. Kétségtelen ugyanakkor, hogy kihagyhatatlan pillér az elhízás kezelésében. A túlsúly, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az emelkedett koleszterin- és vérzsírszintek kéz a kézben járnak, ezek együttes fennállását metabolikus szindrómának nevezzük, mely a mai nyugati világ népbetegsége. Magyarország “büszkén” állíthatja, hogy e tekintetben a jóléti államok közé tartozik. Viszont én megelőzés-párti vagyok, úgyhogy azt mondanám, hogy ne csak a már túlsúlyosak próbálkozzanak az egészséges táplálkozással, hanem a normál testsúlyúak is.
Mikortól beszélünk túlsúlyról?

Ezt a testtömegindex mutatja meg, kiszámítása a következő: a testsúlyt osszuk el a méterben megadott testmagasság négyzetével. A normál tartomány 18,5 és 24,9 között van, az extrém elhízás 40 fölött, a kettő között pedig a túlsúly/elhízottság különböző fokozatai vannak. Akik fogyni szeretnének, és nem szeretik a pletykalapok által kínált tudománytalan eszetlenségeket, azoknak ajánlom a Pados Gyula professzor által írt Tudatos fogyás című könyvet. Kissé száraz, viszont óriási tapasztalaton alapszik, és csak helyénvaló információkat tartalmaz, valamint kitér a divatos, de helytelen diéták cáfolatára is, a végén pedig receptgyűjteményt találunk. Ez az interjú azt hiszem rövid lenne arra, hogy minden instrukciót felsoroljunk a komolyan fogyni vágyóknak, viszont egy olyan diétára felhívnám a figyelmet, amely mindenkinek javasolható, testsúlytól függetlenül. De mondjuk inkább étkezési szokásnak vagy étrendnek, és máris barátságosabban hangzik.   
Mi lenne az?
Az úgynevezett Mediterrán diéta szív-érrendszeri szempontból védő hatású, öt fő vonása van:
• Bőséges a gabona és magas rosttartalmú durumtészta-fogyasztás. A durumtészta teljes kiőrlésű lisztből készül, így főzés közben háromszorosára duzzad, ezért laktat.
• Rengeteg zöldség és gyümölcs fogy ezekben az országokban, csaknem duplája a hazainak. Javasolt a napi kb. fél kilogramm zöldség, illetve gyümölcs fogyasztása. Ezekben a vitaminokon kívül úgynevezett flavonoidok is találhatók. Ezek a vegyületek nagy népszerűségnek örvendenek manapság, mivel antioxidáns, immunrendszert erősítő, rákmegelőző, gyulladáscsökkentő, vírusellenes és baktériumellenes valamint májvédő szerepet töltenek be, és asztmaellenes hatást is kifejtenek. Szinte mindenben előfordulnak, ami színes. Nem muszáj méregdrágán megvennünk őket, elég jót enni-inni. A zöldségek közül a hagymafélék, a petrezselyemgyökér, a spenót, a zeller és különböző hüvelyesek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben, de főzéssel akár a flavonoidtartalom fele is elveszhet. A gyümölcsök közt az eper és a szeder, bodzából, kék szőlőből, fekete ribizliből nyert levek, az olajos magvak közül pedig a dió bizonyult jó flavonoidforrásnak. A zöldség, gyümölcs fogyasztásának további előnye a nagy rosttartalom.
• Földközi-tengeri diétában a következő követendő pont hal napi szintű előfordulása a menüben. A rendszeres halfogyasztás bizonyítottan felére csökkenti a szívinfarktus kockázatát.
• A Mediterráneumban szinte kizárólagos olívaolaj használata, mely igen gazdag telítetlen zsírsavakban és nincsen benne koleszterin, továbbá szintén jó flavonoidforrás.
• Végezetül kiemelendő a mérsékelt vörösborfogyasztás, mint szív-érrendszeri védőfaktor. Több európai országban is elvégzett vizsgálatokból kiderül, hogy azoknak, akik 1,5-3 deciliter vörösbort isznak naponta, mintegy ötven százalékkal kisebb az esélyük arra, hogy szív- és érrendszeri betegségben haljanak meg, s átlagosan 10-12 évvel hosszabb ideig élnek, mint akik egyáltalán nem isznak vörösbort. A vörösbor kedvező élettani hatása a szőlőből származó polifenolos vegyületeknek tulajdonítható. Az alkoholtartalomnak köszönhetően ráadásul könnyebben felszívódnak a tápcsatornán keresztül.
Vannak tippjeid a Mediterrán étrenden kívül is?
Hogyne! Este együnk kevesebbet, hiszen alvás közben nem használjuk az energiánkat és akkor több épül be. Jó, ha fehér kenyér helyett a magosat, barnát, teljes kiőrlésűt választjuk. A nassolás nem tilos, viszont keksz, csokoládé és hasonlók helyett nassoljunk gyümölcsöt, mandulát, mogyorót, diót, joghurtot. Az egészséges életmódot tehát nem feltétlenül kell úgy felfogni, hogy mi mindent nem szabad, hanem lehet úgyis, hogy eddig ismeretlen kulináris élményekhez vezethet.
Köszönöm a beszélgetést, az értékes tanácsokat, és a munkádhoz sok sikert kívánok!

Fotók: www.gyumolcs-zoldseg.hu